„Februárban örömmel üdvözöltük a Szaniszló–Ömböly, Szárazberek–Garbolc és Nagypeleske–Zajta közötti átkelők megnyitását, hiszen ez a határ mindkét oldalán, a történelmi Szatmárban élők közül több mint 40 ezer ember számára jelentett könnyebbséget, segítette a rokoni, baráti, gazdasági kapcsolattartást, átlagosan 120 km–rel csökkentette a távolságokat és 17, eddig többé-kevésbé elzárt településnek és zsáktelepülésnek biztosított nyitást úgymond a világ felé” - mondta a képviselő.
Hangsúlyozva azt is: mindezek mellett a három ideiglenes átkelő reális alternatíva is a két állandó és nagy forgalmat bonyolító, Csanálos – Vállaj, de főleg Pete – Csengersima közötti átkelő túlzsúfoltságának csökkentésére - annál is inkább, mivel utóbbi egyrészt egész Észak-Románia és a Moldovai Köztársaság nyugatra, a schengeni övezetbe vezető kapuja; másrészt pedig a személyforgalom mellett jelentős teherforgalmat is bonyolít s nem egyszer előfordul, hogy a határ felé vezető országúton különböző okok miatt feltorlódott kamionsorok mellett a személykocsikban utazók már-már balesetveszélyes körülmények között jutottak csak el az átkelőpontig.
„A petei átkelő tehermentesítése a legfőbb cél - és tehermentesítés alatt azt értem: az utazóknak ne kelljen félórákat, órákat sorban állniuk. Véleményem szerint legcélszerűbb a Nagypeleske-Zajta közötti átkelő állandósítása lenne, mivel az csak 11 kilométerre van a peteitől és ez a közelség biztosíték is egyben a tehermentesítés alternatívájára, hiszen Rozsály, majd Csengersima vagy Fehérgyarmat érintésével lehet feljutni a 49-es főútra, s onnan tovább az M3-asra” - magyarázta a bukaresti törvényhozó.